Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2016/12           ISSN: 2062-2597
Cím: Két forrásközlés a Kolozsvári Állami Levéltárból

Title: Two valuable archival sources from the National Archives of Cluj County
[Letöltés]
Szerző(k): Oláh-Gál Róbert dr. - Sapientia EMTE, Csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának
Rovat: Levéltári források
Kötet: 2013/6
DOI:
Kulcsszavak:
Báró Eötvös József, Marosvásárhelyi Református Kollégium, Erdély
Keywords:
Baron József Eötvös, Reformed Boarding-School in Targu Mures, Transylvania
Abstract:

Two letters from Baron József Eötvös to Baron Ferenc Kemény in Transylvania. The large decrease of Hungarians mainly in the region of the Western Carpathian valleys and the Transylvanian Plain required a total reconsideration of the school system, same as now days.

The budget of the Reformed Boarding-School in Targu Mures in 1856. Some of this information was not mentioned in Joseph Koncz’s famous work - The history of Evangelical-Reformed Boarding-School in Targu Mures. For example the Boarding-School in Targu Mures was always helped with 2000-3000 s forints per year by the “Bethlen Gábor” Reformed Boarding-School from Aiud


1. Báró Eötvös József két levele Erdélybe, báró Kemény Ferencnek. A magyarok nagyméretű fogyása - főként a Nyugati Kárpátok völgyeiben és a mezőségen - az iskolai rendszer teljes átgondolását tette szükségessé, akárcsak manapság. A két levelet az teszi aktuálissá, hogy a napokban jelent meg: EÖTVÖS JÓZSEF: A nemzetiségi kérdés. A kötet anyagát Fábián Ernő válogatta, Schlett István bevezetőjével, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2011. (Téka sorozat).

2. A Marosvásárhelyi Református Kollégium költségvetése 1856-ban. E dokumentumban olyan dolgok találhatóak, amelyek Koncz József híres művében ( A marosvásárhelyi evang. reform. kollégium története) sincsenek meg. Például, hogy a marosvásárhelyi kollégiumot mindig a nagyenyedinek kellett évi 2000-3000 rénes forinttal kisegítenie![1]

A román levéltárakban minden okirat mellett van egy használati lap (=foaie de folosire), ezen fel kell tűntetni a dokumentumot kutatók nevét. Természetesen ez csak azóta történik, amióta a dokumentum kutatható és az Állami Levéltárba került, tehát 1945 előtt mások olvashatták, így például Kelemen Lajos. Biztosan tehát csak azt állíthatom, hogy az általam most közétett leveleket az utóbbi ötven évben nem olvasták.

A két közleményben közös az, hogy mind a kettő címzettje báró Kemény Ferenc. Sajnos az is közös vonás, hogy a kéziratokban felvetett problémák a mai napig sem oldódtak meg.

Az első közleményben, levelében báró Eötvös József aggódik az erdélyi magyar oktatásért. Erdélyben már akkor többségben voltak a románok, főleg a Nyugati Érchegységben, a Mócvidéken. Alig 10–15 éve, hogy megkezdték a szakoktatás bevezetését, amelynek a lényege, hogy szaktantárgyat csak az erre képesített oktatók taníthatnak. Ezt először az első 1848-as kormány kezdeményezte, és éppen az Eötvös József által vezetett Nevelésügyi Minisztérium. Az 1848-as Első Felelős Kormány tagjai:

Batthyány Lajos elnök
Szemere Bertalan belügyek
Kossuth Lajos országos pénzügy
Deák Ferenc igazságszolgáltatás és kegyelem
Mészáros Lázár honvédelem
Klauzál Gábor földművelés, ipar és kereskedés
Széchenyi István közmunka és közlekedésügy
Eötvös József nevelés
Esterházy Pál a Felség személye körüli miniszter

Miután báró Eötvös József lemondott, és a Nevelésügyi Minisztériumot átnevezték Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummá, a nagyenyedi matematikaprofesszor id.Szász Károly, mint államtitkár vezette a minisztériumot, 1849. május 2-ig. Szász Károly nyakába szakadt az oktatásügy reformja, ami azt jelentette, hogy kivették az egyházak kezéből a kizárólagos jogot a tanárok kinevezését illetően. Addig ugyanis egy jól képzett pap elvileg mindent taníthatott: matematikát, fizikát, német nyelvet, kémiát, irodalmat, és így tovább. Természetesen az összes egyházi vezető tiltakozott e határozat ellen. A legerélyesebben a Róma Katolikus Püspöki Kar tiltakozott, de nagyon rossz néven vette a szász evangélikus egyház is, és a szász Universitas is, akik szintén úgy tekintettek a 48-as kormányra, mint ellenségre, amely az évszázados autonómiájukat akarta szétverni.

Végül csak az idő és a haladás oldotta meg ezt a problémát. A kor fejlődése természetessé tette, hogy - főleg középiskolákban - már nem lehetett reáltantárgyakat tanítani szakirányú végzettség nélkül. Ez a folyamat nem ment zökkenőmentesen, az egyházi vezetők állandóan tiltakoztak, ha a minisztérium fentről beleszólt az ő hatáskörüknek tartott oktatási szerkezetbe. A közleménynek az ad aktualitást, hogy Romániában, és így Erdélyben is, 1948-ban államosították az iskolákat, az 1989-es változások után pedig nagyon nehezen megy az egyházaknak az iskolák visszaszerzése, és az oktatás átszervezése. Lásd Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium ügyét, vagy Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum problémáit.

Ide illeszkedik a második forrásközlemény is. Ugyanis, az ősi marosvásárhelyi református kollégium állandó anyagi gondokkal küszködött. Marosvásárhelyen a református oktatás 1557-ben létesült egy úgynevezett „Schola Particala”-val. Majd, miután Sárospatakról, Báthori Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc 1671. október 20-án elüldözték a református kollégiumot, az sok bujdosó és vándorló év után, 1718-ban egyesült a marosvásárhelyi Schola Particulával. Így létrejött a marosvásárhelyi református kollégium. Ezt az intézményt 1948-ban államosították. 1956-ban felvette a Bolyai Farkas Líceum nevet, és 2000-ben, a restitúciós törvény nyomán, az épületet visszaadták a református egyháznak. Az anyagi gondok majd háromszáz éve folyamatosan kínozzák ezt az intézményt. Amikor 1718-ban létrejött a marosvásárhelyi református kollégium, akkor sem rendeltek hozzá olyan anyagi hátteret, mint amilyet például a nagyenyedi református kollégiumnak. Az ugyanis elegendő erdő, szőlő, szántó birtokot kapott a fenntartásához. Ez a magyarázata annak, hogy a marosvásárhelyi kollégium állandó pénztelenséggel küszködött, és például a marosvásárhelyi professzorok fizetése is évi 100 rénes forinttal volt kevesebb, mint a nagyenyedi professzoroké.

Marosvásárhelyen ma is nagy nehézségekkel küszködik a Bolyai Farkas Líceum, illetve a visszaállított Református Kollégium. Nincs pénzük a renoválásra, és a fejlesztésre. A helyzet sokban hasonlít a kétszáz évvel ezelőtti állapotokhoz.

Eötvös József két levele magyargyerőmonostori Kemény Ferencnek

Az első levelet Eötvös József titkára írhatta, csak az aláírás Eötvös kezeírása, a második levél, már Eötvös József kézírása

„Igen tisztelt Barátom!

Amily melegen köszönöm levelemre küldött gyors válaszodat, s a nagyságos Nagy Péter püspök úrrali ügyben való fáradozásodat, oly nagyon sajnálom, hogy azon közvetítő ajánlatodat, mely szerint a statisztikai adatokat a püspök szolgáltassa ki a tanfelügyelőknek, több okokból lehetetlen elfogadnom. Már annál fogva sem fogadhatnám el, mert akkor ugyanez eljárást követelhetné a maga részére mindegyik felekezet, és mindegyik püspökség (míg most Nagy Péter úron kívül senki sem kívánja) s’ az egyenjogúságnál fogva nem intézkedhetem másként egyik egyház iránt, mint a másik iránt. Továbbá e mód gyakorlatilag sem volna sokkal kivihetőbb, mint a püspök úr által kívánt eljárás, a kettő között csak az a különbég, hogy még a püspök úr kívánsága szerint a központi kormánynál kellene egy pár száz embernek foglakozni az adatoknak a községekhez szétosztásánál, addig ez újabb módozat szerint 81 tankerületben kellene ugyan e munkára legkevesebb 300 embert alkalmazni (a mi iránt előbb új törvényjavaslatot kellene ’a törvényhozás elé beadni) mert hogy a különböző felekezetű püspökökről érkező adatokat minden egyes községbe vissza kellene küldeni, az kétséget nem szenved, mihelyt figyelembe veszed azt, hogy itt a főczél nem felekezeti iskolai viszonyainak, hanem minden egyes község tanköteles gyermekeinek és iskolai viszonyainak a megismerése, a mihez az adatokat okvetlen a helyszínen való combinatio által lehet összeállítani. A felekezetek itt főleg csak azért jőnek tekintetbe, mert az ő iskoláikban is a község gyermekei oktattatnak. Végül ez által elismerném, hogy intézkedésemmel valóban sérthetném az autonómiát, holott ezt nem csak el nem fogadhatom, ha nem épen képtelenségnek tartom. Bámulva olvasom leveledből püspök úr azon kifogását, hogy „a Kormány csak törvényes orgánumai által gyakorolhatja a főfelügyeletet. Ha püspök úr, az ő általa is megszavazott törvényben rendelt tanfelügyelőket nem tekinti törvényes orgánumokul.

A minap arra is hivatkozott püspök úr, hogy az B68 XXXVIII. törvényczikk a felekezeti iskolák felett csak fölügyeletet ád a kormánynak, azonban nem veszi figyelembe, hogy ugyan azon törvény a felekezeti iskolákat vizsgáltatja a tanfelügyelőkkel.

Nekem feltétlenül kívánnom, követelnem kell az egyházi főhatóságtól, hogy az alsóbb egyházi hatóságokat haladéktalanul utasítsa, a statisztikai adatoknak kívánt kiszolgáltatására. Ha azonban az egyházi főhatóság, midőn felhívásomnak eleget tesz, egyszersmind kijelenti, hogy eljárásomban sérelmet lát, s’ ért,  a törvényhozásnál panaszt emel, vagy valamelyik képviselővel interpelláltat, ez ellen annyival inkább nem lenne semmi kifogásom, mert erőszakos rendszabályoktól a lehetőségig óvakodván, - az országgyűlés legközelebbi összejövetele alkalmával azonnal én magam fogom ez ügyet a képviselői házban előterjeszteni, s’ a törvényhozás ítélete alá bocsájtani, ha felhívásomnak addig nem lesz elég téve. –

A nemzet fenntartása érdekéből az ország minden részei között Erdélyben kellene legsürgősebben a népnevelést rendezni, s’ a helyezettel tisztába jönni, senki sem mutathatja ki, hogy mi kárt tenne az egyháznak, s’ autonómiának az adatok egyszerű kiszolgáltatása. De azt kimutatjuk, hogy a közoktatásnak már is roppant kárt tesz az erdélyi ref. püspök úr indokolatlan vonakodása. Minden tanfelügyelő jelentette Erdélyből, hogy utasításuk szerint első teendőjük volna a status –quo megismerése, ezt pedig Nagy Péter úr magatartása egész Erdélyre feltartóztatja, addig tehát nem tehetnek semmit. Erdély népiskola ügye legalább egy évvel hátra vettetik ez által. A magyar nép közmívelődésének tett ily szolgálatért a nemzet közvéleménye nehezen fog köszönetet mondani.

Fogadd kiváló tiszteletem kifejezését.–

Budán 1869 évi Július hó 30-án.

Tisztelő barátod Eötvös József”

1. ábra Eötvös József kézirata

2. ábra Eötvös József második levele magyargyerőmonostori Kemény Ferencnek

Budán ápril 18-án 1870.

Tisztelt barátom[2]!

Már több ízben figyelmessé tétettem azon viszályra, mely nemzetiségünket Erdélyben az által veszélyezteti, hogy több reformált egyház kitöltetlenül hagyatik, s azoknak jövedelmei az esperességhez csatoltatnak. Ismerve a béfolyást, melyet egyházad körében gyakorolsz, s tudom azt, hogy nemzetiségünk érdekei hívebb őrt és buzgóbb védőt náladnál nem találhatnak, feleslegesnek tartottam figyelmedet felhívni azon ügyre, mely figyelmedet bizonyosan nem kerülte el. Miután azonban a napokban immár két hason értelmű levelet kaptam, melynek egyikében, főkép a Doboka megyében fekvő Hídalmás említetik, hol ámbár, az eklésia a pap és iskola feltartására szükséges alapok megvannak, az egyház  elhagyatott, kötelességemnek tartom Téged arra figyelmeztetni, annál inkább, minthogy a levélnek írója szerint a bajnak orvoslása egyedül a Consistoriumtól függ.

Fogadd ezen alkalommal is őszinte baráti tiszteletemet

Mellyel maradok alázatos szolgád

Eötvös”                

3. ábra Az ősi református kollégium képe, a Koncz József-féle monográfiából

 A’ marosvásárhelyi ev. református Főiskola jövedelmének ‘s kiadásai kimutatása

A Marosvásárhelyi ev. Reform. Főiskola pénzalapjának évenként remélhető Jövedelmének, és évenként tenni kellető Kiadásának, az 1857-ik polgári év végénni állásuk szerént:

I.       A pénzalap állása

A Főiskola kezelése alatt levő pénzalap áll:

1.      A régebbi tőkepénzekből, melyeknek öszvege vele az 1857-ik év végén (abba nem számítva az elkülönítve kezeltetett ’s oskolai közczélokra nem használhati  Incze [38,520 Mft 44 pénz xf) Bajnoczi (5000 Mft) Kövesdi (385 Mf 20 pénz) Biró Miklós (180 darab arany) és Méés István (2000 darab arany) alapítványi tőkéket , Összvesen 248137 r mf 80 pénz.

Ezen össvegből kivonandók azon tőkék, melyek abba olvadottan, de úgy kezeltetnek, hogy kamatjaikat oskolai közczélokra fordítani nem lehet.

Ilyenek

A Sováradi Biró György által hagyományozott 3074  rft 46 pénz
B. Szilágyi Sámuel 1200
Gyujtó István 4100
Kölönte Josef  1000
G. Teleki Sámuel Cancellár   1900
Bod Benedek 6000
Gazda Josef   1000
Keszti Péter 180
Szabó Sámuel 100
Tályai Sámuel 450
Tamási András 6000
Szucsákné-féle özv. papnők s Tanárnők számára 3000
Zeyk Cozta-féle Kocsis Anna néma lány számára 1000
Tanári nyugpénzi alap 12000 Burlen (Bethlen) és Kemény Pál alap
Özv. Tanárnék nyugpénz alapja   9614 51 pénz
Gáti Gábor úr alapítványa  22500  25868 Mfr 97 pénz

Ennél a résznél a közczélra rendelt tőkék öszvege 195268 mfr 83 pénz   65085

2.      Kéregetés útján begyült tőke 1837 év végéig pengő fr. 13636 fr. 37 xr, melyhez járult még folyó év Április 1-ő napjáig 4413, mely szerzés teszen a részint állam papírokból, részint kész pénzből, részint adóssági levelekből álló segedelem pénz öszves mennyisége  18051 57

Pénz öszvege 83141.  33

II.    Az évenként remélhető Jövedelem

A fenn írt tőkepénznek évenkénti 6% kamatja, mely teszen 4988 Rfot és 16 Xrkat ugyan, de mivel ebből 7% pénztárnoki fizetés, 5% jövelemi adó, ’s így öszvesen 12% vonatik le évenként, számíthatni ezen kamatért levonva az 598 Rftot és 37 Xr 12%.

Az ebházutcai telek bére 12 Rft
A térmegutcai puszta telek bére 6 Rft
A Bándi közös jószág bérének 1/3-a 15 Rft 20 Xr
A sütő ház bére 100
A királykút melletti föld bére 13 Rft 20 Xr
A Thordai malom s föld bére 250
Öszvesen 390 Rft 40 Xr

Mely összegből levontatván a pénztárnok 7% fizetése és az 5% jövedelmi adó öszvesen 44 Rftban s 16 Xr-okban lészen azon évnek jövedelm 352 Rft 24 Xor

8. A typografia közép szám szerénti jövedelem 400 Rft
9. Az Egyházi főtanács tanári fizetés czíme alatti segély évenként 373 Rf 20Xr
10. Loci haza 4. közelebbi évi közép számítás szerént 703 Rft 40Xr
11. Fa ára fizetették a tannloktól, 3 évi kiszámítás szerént 238 Rf 20 Xr.
12.Tandíj czím alatt jött bé 4 évi ki számítás szerént  2063 Rft 10
13. Büntetésekből 4 évi ki számítás szerént 15 Rft 13 Xr.
14. Oskolai Bizonyítványokból 3 évi ki számítás szerént 28 Rf, 20Xr
15. Cameraticum Beneficium czíme alatt jár 164 Rft, 35 xr.
16. A thordai Eklesiától Zalányianum Alumnium czím alatt fizetettik 6 Rtot 40 xr.
17. A Immatrucularionis Taxa czím alatt jön bé 24 Rfof
A remélhető jövedelmek öszvege 8809 Rfof. 19 xr

Ezen remélhetőleg befolyandó jövedelmekre nézve azonban megjegyeztetik:

A, Hogy a kamat 6% számíttatot, holott az újabb ajándékozás útján gyűlt tőkék tetemes állam papírokból álló része csak 5% kamatot hajt, ’s annyit fognak azon tőkék is hajtani, melyek úrbéri papírokkal fognak törlesztetni. Az ajándékozottaknak írt 18051 Rfo 57 xr tőkének kamatja, még nincs is folyamatban.

B, Az írt tőkék utáni kamatok évenként pontosan soha se szoktak béfolyni, ’s azonban ha az illetők fizetése holdnaponként pontosan ki nem adatik, azok nem élhetnek. Tapasztalás szerént évenként alig számíthatni a currens kamat felének pontos befizetésére, és bépótlás boszantó ’s költséges okozó is, – és kiváló az ajándékozókat kímélni kötelesség.

A, A tetemesebb jövedelmek p.o. Fa ára, Loci háza, Tandíj bizonytalanok és a tanulók számához képest ingadozik ’s ezen kívül a tanulók ismeretes szegénysége miatt azoknak fölveretetése az illető év folytában igen ritkán sikerülhetvén pontosan kiszolgáltatni kellető fizetések alapjául nem intézethetnek kellő  biztonsággal.

Mindezekből kiviláglik az, hogy a fennebb kivett 8809 Rft öszvegnek 2/3-át alig tarthatni oly bizonyos alapnál, melyre építeni lehet.

III.Az évenkénti tenni kellető kiadások

1. Öt rendes Tanári állomás havonként előlegezett fizetendő évi illetősége 1666 Rft 40 xr
2. Az öt tanár sóbeli illetőségében évenként 30 Rft
3. Az öt tanár gabonabeli illetőségében 3 évi kiszámítás szerént 1081 Rft
4. 4 segédtanító 900 Rft
5. Rectori fizetés 35
6. Paedagogarchai és Gymn Dirctori fizetés 15
7. Seniori fizetés gabonabeli illetőségével együtt 60
8. Contrascribai fizetés 60
9. Könyvtárnoki fizetés gabonabeli illetőségével együtt 60
10. Orgonistai fizetés 6
11. Két osztályt tanító (300 Rft), 4. Osztálytanító (200) 3. Elemi iskola tanító (150) 1350
12. Elemi iskolatanítók pótpénze 80
13. Énektanító fizetése 6
14. Harmoniae praeses fizetése 6
15. Kéményseprő fizetése 24
16. Árnyékszék takarítás az Oskolában és tanári lakoknál 100
17. A nagyteremi Mesternek régi alapítvány alapján 1
18. A lukafalvi legatusoknak régi végrendelet alapján 9
Összvesen 6892
   
19.  Császári földadóban 75 Rftot 32
20.  Tűzkármentesítésre a tanári lakok után m.e 8
21.  Természettanai és Vegytani eszközökre és szerekre  
22.  Budapesti Szemle, Nemzeti Múseum, Gymn Zeitung, Reichegest Blatt 30
23.  Könyvtár gyarapítására 40
24.  Typographia gyarapítására 150
25. Oskolai és tanári épület Conservatiójára meszelésével s renoválására, kivált a tanári telkek mellék épületei s az oskolai lakszobák padozatai elavultak lévén 1000
26.  Fizetési pótlék 4 tanárnak 100 G. Directionak (200) 600
27.  Husz öl tűzifa (per 12 Rdt) 240
Kiadások összege 9435 Rft 52 Xr

Ezek szerént a remélhetőleg befolyandó jövedelmek összege által nem lévén fedezve a kiadások mennyisége, kétségtelenné lészen azon tény valósága, hogy a marosvásárhelyi főoskola a’ nagy enyedi főoskola 2000 Rft évenkénti segélye nélkül fenn nem állhatott volna a következő adatokból

Hogy a régibb tőkék 1853 végébeli 196021 mft 42 pénz össvege, csak is a’ közelebbi évek alatt emelkedett 248137 v mft 80 pénz öszvegre, s szaporodott ennélfogva 52116 v Mforinokkal, részint másként felnem szedhetek hátrálék kamatok tőkésítésével, részint magtagadott Dézmák megváltásával, miből kiviláglik, hogy a régebbi tőkék kijelet kamatainál m,e. 1092 Rfottal folyt bé kevesebb, és

Hogy a fennírt jövedelmi összegbeli beszámított az ajándékozás útján mai napig gyűlt 18031 57 xr tőkénél 1083 rft 6% ezen kamatjai is, melyből eddig elő semmisem folyván bé, – az is Enyedi segély – pénz által fedeztetett deficitnek tekintethetik.

Írtam MVásárhelyen  Ápr. 20-1858

Dósa Elek        

Dosa_Elek

Dósa Elek (1803-1867)[3]

A dokumentumok lelőhelye

Az Erdélyi Orsz. Múzeum Könyvtára, B. Kemény Pál családi levéltára. Jelenleg Kolozsvári Állami Levéltár, Fond familial Kemény Pál de Magyargyerőmonostor, din Mereşti. Nr. 379



[1]Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform. kollegium története. Marosvásárhely, 1896. Ev. Ref. Kollégium, 774 p. (Új kiad.: Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform. kollégium története, 1557–1895. Szerk., átdolg., mutató: Dóczy Örs, Vida Erika. Ford., jegyz.: Dóczy Örs. 2. átdolg., szerk., bőv. kiad. Marosvásárhely, 2006. Mentor. IX, 814 p., 1 mell.)

[2]Köszönetet mondok Dr. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárosnak, az MTA külső tagjának, a kiolvasásban nyújtott segítségéért.

[3]Vasárnapi Újság, 47. szám, 1867 november 24.